Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Krónika
Anul şi data apariţiei: 08/27/2009
Tematica: conflicte interetnice
Categoria articolului: reportaje
Autorul articolului: Jánossy Alíz
Titlul articolului: Tovább gyűrűzik a Hargita megyei romaügy
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=30964


Kétszázharminc bűnügyi dossziét állított össze a csíkszeredai ügyészség a május végén Csíkszentmártonban romák és magyarok között kirobbant incidens miatt. Mint ismeretes, a konfliktus azután tört ki, hogy néhány roma lakos a lovait egy megművelt területen legeltette, és amikor a gazda elkergette onnan őket, a romák megverték a terület gazdáját és a fiait. Este több magyar lakos is kiment a romák telepére és kövekkel dobálta be házaik ablakát, illetve egy autót is tönkretettek. Az incidensnek a csendőrség vetett véget.

Helyismeret nélkül. Csíkszeredában nemrég olyan romavédők tüntettek, akiknek zöme sosem járt Szentmártonban

Fotó: Agerpres

Ezután hadjárat indult a csíkszentmártoni lakosság ellen, melynek során a roma szervezetek tüntetést szerveztek, illetve mindenféle módszerrel igyekeztek azt bizonygatni, hogy etnikai konfliktus robbant ki a romák és magyarok között. Erre még rásegített a központi román sajtó is, amely egyoldalúan, csak a roma szervezetek szemszögéből tálalta a történteket.
A Hargita megyei törvényszék mellett működő ügyészség egyébként már kedden megkezdte az ügy kivizsgálását az első hat csíkszentmártoni magyar lakos kihallgatásával, azonban szeptember 17-ére halasztották a folytatást, mivel az ügyészség elé idézett embereknek nem volt ügyvédjük.

A felelősségre vontak között több 60–70 év közötti idős ember is van, olyanok, akik életükben akkor jártak a rendőrségen, amikor a személyi igazolványukat kiváltották. A kétségbeesett emberek Borboly Csabához, a Hargita Megyei Tanács elnökéhez fordultak segítségért, aki még kedden késő este egy rögtönzött falugyűlés keretében igyekezett megnyugtatni a bajba jutott embereket. „Saját jogászainkkal konzultáltunk az ügyről és igyekeztünk tanácsot adni az embereknek” – fejtette ki a Krónika kérdésére Borboly, aki azt is hozzáfűzte, hogy mindenképp ügyvédi segítségre szorulnak az ügyészség elé hívott csíkszentmártoniak. Ugyanakkor nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy a központi román sajtó etnikai zavargásnak próbálja beállítani a közbiztonsági problémát.

„Olyan személyek állítják azt, hogy a romákat a magyarok elűzik és bántalmazzák, akik életükben nem jártak Hargita megyében. Olajat öntenek a tűzre ahelyett, hogy a kedélyeket igyekeznének csillapítani” – hangoztatta Borboly. A tanácselnök szerint többtucatnyi csíkszentmártoni félelemben él: amellett, hogy a romák közül néhányan folyamatosan fenyegetőznek, még törvény elé is állítják őket. Borboly szerint egyébként az incidens legnagyobb vesztesei éppen azok a romák, akiknek érdekeit és jogait olyan civil szervezetek védik, amelyek képviselői soha nem jártak a faluban.

Kifejtette, nem tesz jót az egész falunak az a tény, hogy folyamatosan, a fővárosból szítva igyekeznek fenntartani a feszültséget. Mint Borboly mondta, az őszi betakarítások időszaka jó pénzszerzési lehetőség a többnyire alkalmi munkából tengődő roma közösségnek, azonban mivel bizalmatlanná váltak a magyarok irántuk, nem fogadják fel őket a betakarítási munkálatokra.

„Nincs bajunk a romákkal, sem mással, aki betartja az együttélés szabályait” – fejtette ki a Mediafaxnak Csillag Géza, az egyik érintett magyar lakos, aki nehezményezte, hogy a román sajtó úgy állítja be a magyarokat, mintha a „fáról nemrég leszállt majmok lennének”. Csillag azt is sérelmezte, hogy Hargita megye prefektusa Bantusztánnak nevezte községüket, és azt állította a magyarokról, hogy nem toleránsak és nem képesek a békés együttélésre. „Nem igaz. Nálunk senkit nem gyilkoltak meg, nem égették fel senki házát, és nem igaz az, amit a sajtóban hangoztatnak rólunk” – szögezte le Csillag.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.